A napi rutinfeladatok megváltoztak, sokkal fontosabb kezd lenni a kedves szó, egy-egy mosoly, az utca másik oldaláról integet, vagy legalább egy méter távolságból, mint a tülekedés a buszon, rohanás iskolába, boltba, munkába, a nagyszülőkhöz egy röpke puszira.
Arra gondoltam, ahogy a verőfényes napsütésben fürdőzve sétáltam hazafelé, és a nyugodtan várakozó, és beszélgető embereket láttam a posta előtt. Az idősebbeken volt szájmaszk, nagyjából 50%-os arányban, és senki nem súgott össze a háta mögött, hogy mekkora nagy bolond. Mert megértjük, egy kicsit a mi sorsunk is lett az Ővé.
A város ahol élek Pécs.
Fotó: Sági Tamás
A boltban az eladók szájmaszkkal, és gumikesztyűben szolgáltak ki, eddig is családias volt a hangulat, de most megjegyeztem nekik, hogy nagyon csinosak. Nekem annyira nem újdonság ez a viselet, mivel naponta így dolgozom a munkahelyemen.
Teljesen idilli is lenne a mai nap, csak a COVID-19 lehetne kihagyni ebből a történetből, de nem lehet.
A COVID-19 okozója, a mostani állapotnak, magam szerencsés vagyok, mivel a környezetemben élő emberek, vagy akár a városban is, teles fegyelmezettséggel, de nem búskomoran teszik a dolgukat, és csinálják azt amit kell ilyen helyzetben.
Semmi veszekedés, még a kocsma előtt elhaladva sem érzékelem, hogy valaki bátorra itta volna magát.
Valami megváltozott, egy mikroszkopikus élet térdre kényszerítette a Világot, hogy gondolkodjon. lassítson be, nézze meg a Napsugarak mily pompával díszítenek fel mindent ami körülöttünk létezik.
Hazaérve, lepakoltam, és mentem kezet mosni, alkoholos fertőtlenítő gélt is használtam. Ha nem is annyira pontosan mint a videóban, de igyekeztem.
Kipakoltam amit vásároltam, átöltöztem otthoni ruhába, csináltam egy gyors ebédet, miközben a családom férfi tagjai a lomtalanítási akciót végezték, nagy hősiességgel, és láttam, hogy ők is használták a kézfertőtlenítőt.
Szépen telt a mai nap, nyugodt elringató érzés töltött el, hogy jó emberek vesznek körül, egyre több jó embert látok a környezetemben, és senki nincs stresszes, vagy elkeseredett állapotban. Azt hiszem, ezt maguknak is köszönhetik, mert pozitívan állnak a mostani “koronácska víruska” közös hadviseléshez.
Lassan készülök, mert éjszaka megyek dolgozni, de hagyok nektek itt olvasnivalót, amit a közösségi oldalon találtam.
“A Világ most lelassul, elnémul.
Mindenki lehetőséget kap ebben a csendben Önmagába nézni úgy igazán és mélyen.
Családok lesznek, vagy már vannak összezárva, ébresztőképpen, hogy épp ideje csak egymásra figyelni. Játszani a gyerekeinkkel, meghallgatni őket, mesélni nekik. És persze a felnőtteknek ugyanúgy.
Munka nincs, pénz nincs, a pazarló életmód most megszűnik létezni.
Most derül ki igazán, ki kire számíthat, az emberek magukra maradva vajon segítik-e egymást, összetartanak, vagy még a bajban is tapossák tovább a másikat.
Lelassulva könnyebben észre fogod venni, mi a Valódi érték az életedben.
Mi a Valóság és mi az illúzió.
Hogyan éltél eddig, s mi az, amire szíved legmélyén vágysz.
Sokan fognak otthonról tanulni, dolgozni. Most talán erre is ráébrednek az emberek, hogy így is lehet, hiábavaló az állandó rohanás.
A lélek próbája ez a nehéznek tűnő időszak, amikor eldől, hogy ki merre folytatja Útját. Elsüllyedve a félelem homályától vagy felülemelkedve a szeretet által
Nézzetek a szívetekbe, és tartsatok ki, hisz semmi sem történik véletlenül!
Ez most az első igazi nagy próbája a Világ Ébredésének. “
Fotó: Sági Tamás
S ne hagyjon el benneteket a remény!
Ha tetszett akkor nyomj egy like!
Iratkozz fel a hírlevélre, hogy az új bejegyzésekről értesülj!
Megtalálsz a fecebook oldalon!
Legyél boldog az életedben!